„Ha rászorulót ismer, telefonáljon!” címmel a Nyugati Jelenben többször leközöltük a Romániai Máltai Segélyszolgálat Aradi Kirendeltségének a felhívását, miszerint a rendkívül hideg időjárás közepette, megpróbálnak segíteni a bajbajutott embereken.

Mint ahogy a felhívás óta gyakran, a Máltások vasárnap délután is, a bajbajutott emberek kérése nyomán meleg ruhát, takarót és tartós élelmiszert szállítottak, ezúttal Nagyiratosra, ahova mi is elkísértük őket. Régi ismerősökhöz, a 8 gyermekes Horváth Józsefhez és családjához igyekeztek az előbb csak szállingózó, később egyre sűrűbben hulló hóban. A családanya, Baróti Gizella és gyermekei leplezetlen örömmel fogadták az adományokat, mindennek örültek, amit csak kaptak. A gangra nyíló piciny szobában, mint mindig, ezúttal is melegített a kemence, miközben az ágyon két kisbaba aludt, meztelen alsótesttel. Egyikük, Gizella új gyermeke, a féléves Nikolett, míg a nagyobbacska, a másfél éves Krisztina, a családanya legnagyobb gyermekének, a 18 éves Emesének a leánykája. Emese ugyanis férjhez ment, az élettársával és a kislánnyal külön szobában laknak. A házban tehát a gyerekekkel, az unokával, az asszony öccsével, Gyulával, illetve a vővel együtt 12-en laknak. Miközben Farkas Viktória kirendeltség-vezető ölbe vette Gizella unokáját, felsorolta a hozott párnákat, takarókat, gyermekruhákat, édességet, tartós élelmiszert, illetve érdeklődött a szükségletek felől. Az időközben hazaérkezett fiatal anya, Emese elmondta: az élettársának, Danielnek van állandó munkája, csakhogy a szobában, ahol külön élnek, kályha nélkül nem lehet fűteni, ezért sparherd vagy kályha sürgősen kellene, de egy használt szobabútorra is szükség lenne. Tüzelővel egyelőre jól állnak, hiszen a családapa, Horváth József által favágásból, -nyesésből szerzett tüzelő összevágva, kukoricaszárral lefödve áll az udvarnak a kert felöli végében.

Berzánéknál fogytán a tüzelő

Ha már amúgy is Horváthéknál jártunk, kétzsáknyi meleg-ruhával, takaróval megkerestük az utcavégen lakó Berzán család házikóját is, amelyik falának a vége vészesen megroggyant, azt kívülről fóliával védik a további ázástól. Kiáltásunkra Viorica asszony jött az utcára, miután az újszülött felőli érdeklődésre megnyugtató választ adott, elmondta: fogytán a tüzelő, de megrendelték az újabb szállítmányt, aminek a sürgős megérkezésében bizakodik. Ugyanakkor élelmiszer is elkelne, aminek a hozatalára Farkas Viktória ígéretet is tett, de csakis a felajánlások megérkezése után hozhatja.

36 segélykérő egy hét alatt

Visszafelé jövet, a felhívás visszhangja felől érdeklődtem, amire Farkas Viktória elmondta: meglepetésére, egy héten belül 36 segélykérő hívás érkezett a telefonjára. Aradról is keresték, legtöbben azonban vidékről kértek valamiféle segítséget. Legtöbbjük a bemutatkozást követően, mielőtt közölték volna a kérésüket, fokozott diszkréciót igényeltek, vagyis nem szeretnék, ha a nevük nyilvánosságra kerülne a szomszédok az ismerősök miatt, akik esetleg megszólnák érte. A segélyigénylők a társadalom széles köréből kerültek ki, az egyszerű emberektől kezdve, az értelmiségiekig. Nem egy olyannal is találkoztak, akiknek a gyermekei jómódúak, mégis a Máltásokhoz fordultak segítségért. Talán azért is, mert ők nem firtatták szükségüknek az okát, hanem kellemetlen kérdések nélkül, segítettek. Nem egy olyan is került, akinek élelmiszerre, gyógyszerre is szüksége lenne, de téli nagy magányában arra volt leginkább kiéhezve, hogy valaki meghallgassa a panaszait. Olyan is volt, aki csodálkozott a felhívás jellegén, mert többen már régóta gondoltak valami csodaszerű segítségnyújtóra, akihez a bajbajutott emberek fordulhatnának. Legtöbben tartós élelmiszereket igényeltek, de sok embernek volt szüksége vastag ruhára, takaróra is. Az elmúlt héten a segélyszállítmányok összeállításával, a kisbusszal történt házhoz szállításával foglalkoztak. Erre a hétre még három vidéki esetnek a megoldása vár, ahova szintén ígértek segítséget. Majltáhfalváról Sipos György felajánlott néhány zsák burgonyát, amit ugyancsak ki akarnak osztani a rászorulóknak, de még van némi tisztítószer készletük is. Egy másik felajánló egy-egy napra elég, 7 csomag fa-tüzelőt ajánlott fel, amit szintén célba juttattak. Farkas Viktória nem számított ekkora méretű segélykérésre, ezért a készletek kimerülőben vannak. Szerencsére, a kérések mellett 5 felajánló telefont is kapott: egy aradi, kétszobás lakás tulajdonosa karitatív célra felajánlotta a lakásban található összes bútort és felszerelést, de olyan felajánlók is kerültek, akik a székházba szállították a rászorulóknak szánt javakat. A lakás bútorainak, a felszerelésnek az elszállítása, a szortírozása, illetve tartós élelmiszerek beszerzése folyamatban van, ezért amíg újabb készletek nem állnak rendelkezésre, segélyeket sem szállíthatnak, de a beérkező telefonhívások alapján előjegyzik a segítségre szorulókat. Akik közül a legtöbben a nevük elhallgatását kérik, de hát a Máltások amúgy sem szokták a szegénység okát firtatni, hanem önzetlenül megpróbálnak segíteni – mondta el érdeklődésünkre Farkas Viktória a Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségének a vezetője.

Balta János